Jean-Pierre vereben francia, sved, es magyar osok vere keveredik. Ennek koszonheti rendkivul kifinomult izleset, es hihetetlen toleranciajat is. A francia vervonalnak koszonhetoen szakertoje a boroknak, a pezsgoknek, a cognacnak. Ertekeli az izleses talalast, es a picsanyi, am meregdraga eteleket. Kivaloan beszeli a nok nyelvet is. A sved vervonal leginkabb Jean-Pierre kulso adottsagait hatarozza meg. Magas, szalfa termet, szoke haj, es elbuvolo mosoly. Es az a kulonleges kepesseg, hogy barmilyen alapanyagbol kepes minimalista nappali enteriort berendezni. Hala a magyar osoknek Jean-Pierre folyekonyan karomkodik, ert a focihoz, ert a politikahoz, ert a lovakhoz, es ert a penzhez. Es termeszetesen elkotelezett rajongoja a csipos, zsiros, es olcso eteleknek. Am pont emiatt allando ellentmondasba keveredik onmaga francia lenyevel. Jean-Pierre-t Chetumalban meggyoztek a magyar genek, hogy a varos legolcsobb bodejaban fogyasszon.
Jean-Pierre, az izek nagy ertoje megkostolta az ut elso igazi junk-foodjat. Egy szupermarket elotti parkoloban talalta meg az utcai arust, ahol sok koszos kis mexikoi kar nyujtozott etelert. Jean-Pierre torta-t rendelt, amit leginkabb a gyros helyi megfelelojekent lehetne azonositani. Zsemlebe pakolt apritot marhahus, zoldseg, es szoszok; csipos, meg valami paradicsomos. Ezenkivul egyebkent meg taco-t lehetett kapni husos, valamint inyenceknek, vegetarianus recept szerint.
A hus mar messzirol buzlott, a zoldsegeket elleptek a legyek, a szoszok pedig ki tudja miota faradtak mar a napon. Mindenesetre, amikor egyik muanyag bodonbol attoltottek oket a masikba, az embert elfogta a hanyinger. Mintha itt-ott csomos is lett volna, erthetetlen mitol. Jean-Pierre lelkesedese azonban nem lankadt, valamit tudhatott az a sok helyi, aki a bode korul acsorogott, es a kajajat varta. Sokan meg elvitelre is rendeltek. Ahogy a jo hatizsakos turista gondolja, az a tuti kajalda, ahol sok helyi is fogyaszt.
Jean-Pierre tehat rendelt, es ha szoke haja, es dalias kulseje miatt nem fogja partfogasaba az indian lany, aki a kasszafelet kezelte, bizony a budos eletbe nem jut etelhez. A helyiek ugyanis ugy tunt, szarnak itt a gringokra, sot, leginkabb gyanakodva tekintettek rajuk. Annyi baj legyen, egy kis varakozast biztosan meger a jo falat. Addig is lehetett gyonyorkodni a kihalt parkoloban, a betontengerben, a masfel meternel alig magasabb badoghazakban. Jean-Pierre erdeklodessel figyelte, hogy az ehenkorasz kutyak kozul, amik fel-ala szaladgaltak a bodek kozott, mikor csap el egyet egy taxi.
Az etel elkeszult, Jean-Pierre 1,5 dollart fizetett erte, ami eleddig a legolcsobb vasarlas volt. Eljott a proba ideje; Jean-Pierre gyomranak nagy kihivassal kellett szembeszallnia, ugyanakkor ez a perc volt az is, amikor a mexikoi olcsoszemet kajak eloszor merlegre kerultek. Jean-Pierre harapas elott, meg egy evokanal csiposzszosszal fokozta az izhatast. A tet nagy volt, vajon bekerul-e az elso mexikoi etel Jean-Pierre izgyujtemenyenek nagytermebe, ahol az ilyen ocska eteleket tartotta, vagy egyszeruen a bejarat utan nem sokkal, egy kis uvegvitrinben vegzi, a teljes mexikoi konyhaval egyetemben.
Nos az etel, aminek olyan skalan kellett helyet talalni, aminek aljan a moriczi gyrososok allnak (ecker, a torok dragasagaval es izetlensegevel, es a vikinger, amitol hogy-hogynem Jean-Pierre minden reggel eszetvesztve rohan a vecere), a masik vegen pedig erzurum-i bufesek durumjei, kebabjai, a gruz kocsmak fustolt halai, es boraros teri aluljaroban feszkelo hamburgeres csalamades gyrosa; remekul megfelelt. Valamivel tobb, mint ketszaz forintos araval egyedullo, ize, es foleg szaga bar elsore remiszto, meg ket kanal chiliszosz utan finom, sot pikans. Egyertelmu, hogy az elbolyba tartozik. Ezzel az arral az undorito szemet kajak mezonyeben sikerult megszorongatnia a Jean-Pierre szamara mindeneddig legyozhetetlennek gondolt akcios McDonalds sajtburgert. Gratulalunk neki.
Az etel utoelete pedig a kovetkezo volt: Jean-Pierre gyomra az elfogyasztas elott nyugodt viztukorhoz volt hasonlatos. Az elfogyasztas utani elso negyedoraban azonban, mintha sulyos kovet basztak volna vizbe. Jean-Pierre gyomra idorol idore megszolalt, morgott, poffogott, de szerencsere felora elteltevel sem kellett beterni a mellekhelyisegben. Sot, kicsivel kesobb a haborgas helyet kellemes teltseg erzes vette at. Meg egyszer, Jean-Pierre gratulal, termeszetesen mindket felnek.
