Masnap reggel nagy nehezen sikerult meggyozni Jean-Pierret, hogy maradjunk meg egy ejszakat Chemutalban es a napot a kornyek termeszeti latvanyossagainak megtekintesevel toltsuk. Jean-Pierre bevallottan az aszfaltdzsungelt tartja hazai palyanak. Az elso jarmu, amivel utaztunk egy baratsagos mexikoie volt, aki elvitt minket a taxiallomasra, mondvan ugyis arra megy. Ott collectivoba szalltunk. Taxi koltsegtakarekos valtozataba, ami csak akkor indul, ha tele az auto. Oten nyomorogtunk a jarmuben, apropenzert, a beszelgetes pedig hamar elhalt kozos nyelv hianyaban.
A nap elso allomasa, egy a Yucatan-felszigetre jellemzo karsztto (helyi elnevezes:cenote) volt. Az egesz felsziget tulajdonkeppen uledekkel boritott, lapos meszkotabla, a melyben kiterjedt es jobbara vizzel toltott barlangrendszerekkel. Meszkoplato tobreinek beszakadasakor mely uregek jonnek letre es a karsztviz gyakran feltolti oket. Alakjuk jellemzoen kor alaku, nagy melyseguek, meredek, gyakran fuggoleges meszkoszegely hatarolja oket. Regi almom valt valora, mikor a taxi kitett minket a Cenote Azulnal.
Harmadakkora, mint a Vilag Koldoke (Moricz Zsigmond korter) melletti Feneketlen-to, viszont a melysege 90 m. Alakja szabalyos, olyannyira, hogy konnyen arra a hibas kovetkeztetesre juthat az ember, hogy a to mesterseges eredetu. Minden oldalrol suru erdo hatarolja, a fak kozott bujik meg egy vendeglo es a to kibetonozott partszakasza, ahol csobbanni lehet. A karsztviz kristalytiszta volt es alacsony homerseklete frissitoen hatott a kanikulaban. Helyiek ugrandoztak egy ot, hat meteres betonpallorol, es mi magunkban pontoztunk. Pillanatok alatt elhalvanyultak a cancuni tengerpart emlekkepei. Az volt az erzesem, hogy napokat el tudnek itt tolteni boldog semmittevessel. Jean-Pierrenek is bejott a hely, hiszen egy lehetseges valaszt kapott Cancunban megfogalmazodott kerdesere: a mexikoiak legalabb tudnak uszni.
Egyszeruen minden klappolt es az tiz dollaros izetlen rantott hal sem tud elteriteni attol a szandekomtol, hogy a Sulla Strada otcsillagos minosegbizonyitvanyaval jutalmazzam Cenote Azult. Mindenkinek, akit erint: meg nem keso lemondani a cancuni szallodafoglalast.
A karsztotol egy batrabb kohajitasnyira talalhato a Laguna Bacalar. Edesvizu, es hosszu, elnyult alakja az Alpok deli lejtoin keletkezett tavakhoz (Lago Maggiore pl.) hasonlatos, kialakulasa azonban teljesen kulonbozo. Talan egy regesreg lefuzodott tengerobol, en erre tippeltem de penzt nem tennek ra. A tohoz tiz perc alatt ertunk el gyalog, magahoz a vizhez azonban vagy meg masfel oraig nem jutottunk, mivel tehetos mexikoiak villai zartak el az utat a parthoz. A nyaralok meglepoen izlesesek voltak, kiveve egy japan pagodara hajazo epuletet. De egy ido utan ez mar egyaltalan nem erdekelt minket, mivel tuzott a Nap, nem volt vizunk es sehol nem volt senki. Jean-Pierre egyre hatarozottabban adott hangot nemtetszesenek. A Hotel Lagunaba tertunk be, mivel azzal hirdette magat, hogy abierto a la publico (vagy valami hasonlo) es ebbol arra kovetkeztettunk, hogy a part nyitva all mindenki szamara. Nem tudom, hogy helyes volt-e a megfejtesunk, mindenesetre a recepcios mosolyogott es mutatta, hogy a part a mienk. Es ezt nyugodtan megtehette, mivel valoszinuleg rajtunk kivul csak a szemelyzet tartozkodott a hotel teruleten, a napozoagyat por fedte es a gyorsbufe-bodega, kinezete alapjan, legalabb fel eve nem nyitott ki. A vizbe, stilszeruen, egy fej nelkuli noi alakot abrazolo szobrot allitottak. Mindenbol az elmulas szaga aradt, es az, hogy itt mar soha tobbet nem lesz foszezon. A viz legalabb kituno volt. Az Anyadat is cimu mexikoi filmben szerepelt helyszinkent egy hotel, falevellel boritott medencevel, na a Laguna Bacalarnak ugyanolyan hangulata volt. Megrogzott nosztalgikusoknak.
Tovabb gyalogoltunk az udolosor menten, mig el nem ertuk Bacalar varosat. Kozpontjaban talalhato egy meglepoen ep allapotban megmaradt eroditmeny, evszazadokon at innen uralkodtak a maja torzseken es csaptak oda a Belize-i paroknal bujkalo angol kalozoknak. A kasztok haborujaban (19. szazad), mikor a majak felkeltek feher es mesztic elnyomoik ellen, sikerult elfoglalniuk a varat es fel evszazadig tartottak is. Voltak olyan szakaszai a haborunak, mikor a majak annyira jol alltak, hogy elerheto kozelsegbe kerult Yucatan elszakadasa Mexikotol. A vegen persze gyozott a papirforma. Az eroditmeny alatt huzodo partszakaszon huzodik a nyilvanos strand, amit ep tataroztak ezert nem volt latogathato. Lehetetlenseg megjosolni, hogy mi lesz ezzel a kornyekkel tiz vagy husz ev mulva, annyi biztos, hogy tobb latogatot erdemel, mint amennyi manapsag felkeresi.
